Az egyik magyarországi vadászlapban pedig az alábbi sorokat találtam: "A vadászat nem elsősorban a vad elejtéséről szól, de nyilvánvalóan – s ezt kár lenne tagadni – a sikeres elejtés a „hab az erdőzúgás tortáján”, a teríték pedig maga a vadászat koronája. Lehet valaki rutinos vadász, a várva várt vad megpillantása, a puska felemelése és a célzás, majd a lövés felfokozott izgalmi állapotba hozza az embert. Akit elkap a vadászláz, nem mindig tud ura lenni a helyzetnek, és a türelmetlenség, a kapkodás, a megfontolatlan döntések azon túlmenően, hogy hibázunk, sebzünk avagy elveszítjük a vadat, akár súlyos vadászbalesethez is vezethetnek."
Hobo szerint ezek a vadászat alapelvei (Vadászat - Prológus):
A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.(Videoklipp ITT).Néhány fotó a témához (az első hatot az árkosi vadásznapon készítettem):
Mackó a szobában
Afrikai állatok Erdélyben (lőtték, hozták)
Trófeák
Medve közelről...
Varacskos disznó preparált koponyája
Koponyák
Nevelik, hogy lelőhessék (ipari vaddisznótartás villanypásztorral védett erdőben)
Nem ma lőtték...(bölény a Székely Nemzeti Múzeumban)
Medvetalp
Leterítve
Szarvasbika
Dürgés közben sebezhető(bb)
Megjegyezném, hogy a nálunk élő legtöbb vadállat (medve, vaddisznó, őz, szarvas) húsa ehető és finom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése